Rostfogyasztás növelése I.
A legutóbbi 2019-ben Magyarországon végzett OTÁP, Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Felmérés adatai alapján a magyar lakosság rostbevitele 21 és 24 gramm között mozog. Az EFSA (European Food Safety Authority), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hivatalos 25 gramm napi rostbevitel ajánlásától ugyan nem vagyunk nagyon messze, viszont az újabb vizsgálatok alapján egészségünk megőrzése érdekében nagyobb mennyiségre lenne szükségünk. Az ESC (European Society of Cardiology) ajánlása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében 30-45 gramm élelmi rost bevitele naponta.
Magyarországon 2020-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, az összes halálozás közel 70%-át okozta szív- és érrendszeri megbetegedés. Tehát fontos lenne figyelembe venni az ESC ajánlását, ahhoz, hogy ez a szám csökkenthető legyen.
A fokozott mennyiségű rostbevitel segít csökkenteni a vér össz-koleszterinszintjét, LDL-koleszterinszintjét, valamint a trigliceridszintet is. A vér lipidszintjének csökkentésében különösen jótékonynak bizonyultak a gabonákban található oligoszacharidok.
Az élelmi rostok a szénhidrát anyagcserét is kedvezően befolyásolják, ezáltal fogyasztásukkal csökkenthető ez inzulinrezisztencia és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának az esélye. Különösen kedvező hatású a vércukorszintre a béta-glükán, ami a zabban jelentős mennyiségben megtalálható.
Az elhízás megelőzésében is fontosnak bizonyulnak az élelmi rostok, melyeknek a teltségérzet kialakításában is fontos szerepük van, így magas rostbevitel esetén az elfogyasztott étel mennyisége mérsékelhető.
Az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Felmérés arra is rávilágított, hogy Magyarország lakossága nem fogyaszt elegendő mennyiségű teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvat, illetve hüvelyest. Gyakorlatilag minden olyan élelmiszercsoportból keveset fogyasztunk, ami a rostbevitelünkhöz járulna hozzá.
A WHO (World Health Organization) ajánlása alapján naponta legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kéne fogyasztanunk, a magyaroknak csak a fele teljesíti ezt az ajánlást. A gyerekek körében pedig folyamatosan csökken a zöldség és gyümölcsfogyasztás.
A rostok a bélrendszerben prebiotikumként is funkcionálnak, vagyis táplálják a jótékony bélbaktériumokat, ezzel hozzájárulhatnak az egészséges bélflóra fenntartásához. A bélflórának pedig az immunrendszer megfelelő működésében is fontos szerepe van, hiszen az immunsejtek 70-80 százaléka a bélrendszerben található.
Sári Daniella
Dietetikus
Okleveles élelmiszermérnök
Mezőgazdasági mérnök