A gabonák helye az idősek étrendjében II.

Magyarország lakosságára általánosságban jellemző a rosthiányos táplálkozás, de ez az idősekre fokozottan igaz.
A kevesebb testmozgásnak és a bélmozgás lassulásának köszönhetően az időseknél gyakori egészségügyi probléma a székrekedés. A rostok enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, ami sokat segíthet az időskori székrekedéses panaszok esetén.
Az élelmi rostok közvetlenül és a víz megkötésével is növelik a széklet tömegét, így összehúzódásra késztetik a bélfalat, ezáltal a salakanyagok gyorsabban áthaladnak a bélcsatornán.
Fontos, hogy a rostbevitelhez folyadékfogyasztás is társuljon. Megfelelő folyadékbevitel nélkül a bélben besűrűsödnek a salakanyagok, így nehezebben haladnak tovább. Minél tovább maradnak a salakanyagok a belekben, annál több víz szívódik vissza belőlük, és annál nehezebb lesz a haladásuk. A felhalmozódott salakanyagok nyomást gyakorolnak a bélfalra, ami kellemetlen érzést vált ki.
Az időseknél azonban nem csak a csökkent rostbevitel, hanem az elégtelen folyadékbevitel is problémát okoz. Tehát oda kell figyelni a nap folyamán az egyenletes, folyamatos folyadékpótlásra. Ez a nyár beköszöntével a fokozott verejtékezés miatt különösen fontos.
Az idősek esetében az is nehézkes, hogy miből fedezzék a rostbevitelt. A teljeskiőrlésű kenyerek és egyéb pékáruk fogyasztása szinte elképzelhetetlen az idősek számukra. Legtöbb esetben ők már kevésbé nyitottat az új, modernebb ételek felé, a megszokott hagyományos ízvilágtól nem szívesen térnek el. Sokszor azonban nem is a teljeskiőrlésű élelmiszerek íze okozza a problémát, hanem meg sem tudják rágni ezeket a jóval tömörebb szerkezetű ételeket.
Jó hír, hogy nem csak a teljeskiőrlésű lisztből készült kenyerek és tésztafélék járulnak hozzá a napi rostbevitelhez. A quinoa rosttartalma például kiemelkedő, nincs jellegzetes íze, ezért szinte bármihez illik. A fogproblémáktól szenvedők is megbirkóznak vele, számukra érdemes minél puhábbra, akár pépesre főzni. A hajdina vagy a köles puhára főzve szintén könnyedén beilleszthető az idősek étrendjébe például köretként. Ezek nem újkeletű élelmiszerek, igaz egy időre feledésbe merültek. Nem kell teljesen eltérni a számukra megszokott ízvilágtól, ezekhez az élelmiszerekhez is nyugodtan lehet a jól megszokott fűszereket használni, hagyományos módon elkészítve. Kásaként pépesre főzve még akár a zab is fogyasztható számukra, amely szintén fontos rostforrás. Emellett betétként, bármilyen levesbe belefőzhetjük a gabonákat, így még a folyadékbevitelhez is hozzájárulunk.
A lényeg, hogy olyan módon legyenek elkészítve a gabonák, hogy az idősek is szívesen fogyasszák őket, és ezáltál a rostbevitelük is megoldott lesz.