Gabonák és a cukorbetegség III.

2-es típusú cukorbetegség esetén az alapvető probléma az inzulinrezisztencia. Ez azt jelenti, hogy csökken az inzulinérzékenység. A kezdeti stádiumban még a hasnyálmirigy termel elegendő inzulint, a probléma az, hogy az inzulin nem tudja megfelelőképpen kifejteni a hatását. Eleinte a hasnyálmirigy több inzulint termelve kompenzál. Idővel viszont a hasnyálmirigy inzulint termelő, úgy nevezett béta-sejtjei kimerülnek. Innentől kezdve már nem csak relatív, hanem tényleges inzulinhiányról van szó. Előrehaladottabb stádiumban már náluk is inzulin-pótlásra lesz szükség.
Inzulinrezisztencia esetén már kismértékű fogyás képes növelni az inzulinérzékenységet. Így elkerülhető lenne a hasnyálmirigy kimerülése. Csak a felhasználtnál kevesebb energiabevitel esetén érhető el a fogyás. A fizikai aktivitás beiktatása nagyban hozzájárul az egészséges testsúly eléréséhez.
A cukorbetegek energiaszükségletének legjelentősebb hányadát komplex, magas rostartalmú szénhidrátoknak kellene biztosítaniuk. A magas rosttartalmú szénhidrátforrások, például a teljes kiőrlésű gabonák lassabban emelik a vércukorszintet, ezzel elkerülhető a vércukorszint ingadozása. A szénhidrátokat azonban egy cukorbeteg esetében mindig számolni kell, főleg, ha inzulinnal kezelt cukorbetegről van szó. A mennyiségüknek nem szabad meghaladniuk az adott étkezésnél megengedett mennyiséget. Ez alól az alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszerek sem mentesülnek.
Az energiaszükséglet fennmaradó részét fehérjékből és zsírokból fedezzük. Sem a fehérjék, sem a zsírok nem emelik a vércukorszintet, mégsem fogyaszthatják őket korlátlan mennyiségben a cukorbetegek.
A fehérje esetében a vesék védelme érdekében fontos a mértékletesség. Az állati eredetű fehérjeforrások, a húsok, a tejtermékek, a tojás gyakran számottevő mennyiségű rejtett zsírt tartalmaznak, ami többnyire telített zsír. A növényi eredetű fehérjeforrások közé a tartoznak a hüvelyesek és a gabonák is, náluk viszont a szénhidráttartalommal számolni kell.
A súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegeknek alacsonyabb zsírbevitelre kellene törekedniük. A különböző zsírsavak aránya viszont korántsem mindegy. A telített zsírsavakat mennyiségi arányát különösen emelkedett LDL koleszterinszint esetén ajánlott csökkenteni. A növényi eredetű olajok zsírsavösszetétele kedvezőbb, de a túlzott energiabevitel elkerülése végett a zsírszegény konyhatechnikai eljárások alkalmazása ajánlott. Ide tartozik sütőzacskóban sütés, sütőpapír alkalmazása, jénai használata, főzés, párolás. Egyes gabonák, például a zab magasabb zsírtartalmú, viszont zsírsavösszetétele kedvező.
A diabetes kockázatát növeli az alacsony rosttartalmú étrend. Az alacsony glikémiás ételeket, és sok élelmi rostot tartalmazó, állati zsírokban szegény étrend viszont kockázatcsökkentő hatású.
Egy cukorbeteg étrendjének tehát kellene tartalmaznia rostdús gabonákat, viszont még alacsonyabb glikémiás indexük ellenére is nagy hangsúlyt kell fektetni a mennyiségekre. A dobozon feltüntetett szénhidráttartalmak 100 grammra vonatkoznak, az elfogyasztandó ételmennyiség lemérésével előre kiszámolható az adott étkezés szénhidrátbevitele, így elkerülhető a vércukorszint túlzott emelkedése.