Bulgur
A közel-keleti konyha szerves része volt már több ezer évvel
ezelőtt. Az Ősi elkészítési mód mit sem változott az évszázadok során a Földközi-tenger keleti részén kis falvakban ma is ugyanúgy készítik, mint annak idején, nagy edényekben főzik (akár több napig is) majd a megfőtt búzát a házak lapos tetején szárítják, a nap és a forró levegő megrepeszti, majd szitálással elkülönítik egymástól a különböző méretű részeket.
A különböző ételekhez Más-más méretű bulgurt használnak, és eszerint raktározzák maguknak. hiszen ellenáll a penésznek, a rovaroknak és hosszú ideig eltartható. Nálunk Magyarországon a törökök tették ismerté és mi így is ismerjük: török-búza. Mivel már elő van főzve így elég csak forró vízbe tenni 20-25 percre és zöldséggel, hússal, aszalt gyümölccsel lehet tálalni. Nagyon ízletes finom, rizs helyett köretként sós és édes változatban is nagyon ízletes. A bulgur gazdagabb rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban.
Élettani hatások
A bulgur gazdagabb rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint a rizs vagy a kuszkusz. Glikémiás indexe 46, míg a sima rizsé 70-90 körül van. A bulgur folsavban, foszforban, magnéziumban, káliumban, vasban gazdag.
Kismamáknak a folsav tartalma miatt ajánlott.
A bulgur rosttartalma több mint 5-szöröse a barna rizsének, ezért fogyókúrában, inzulinrezisztenciában, cukorbetegségben, valamint egészséges táplálkozásban is kiváló alternatíva. (élelmi rost: bulgur: 18,3 g, barnarizs: 3,5 g).
Székrekedés, enyhe emésztés esetén különösen ajánlott, természetesen bőséges folyadékfogyasztás mellett. A többi gabonához hasonlóan a B1-, B2-, B6-vitaminokhoz jutsz hozzá a fogyasztásával, így támogatja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét, valamint az idegrendszer megfelelő működésében is hasznos táplálék.
Különösen magas az E-vitamin tartalma.