Az egészséges fogakért I.
2020 szeptember 30, szerdaMegdöbbentő adat, hogy ma az emberiségnek körülbelül a 96%-ának nem egészséges a fogazata. A probléma sajnos már gyerekkorban kezdődik, hiszen a 2 éves gyermekek felének már van szuvas foga. 15 éves korra általában a fognak csaknem az 50%-a szuvassá válik. Az 50 év felettiek fele pedig már elveszítette a saját fogait, amiért általában a fogszuvasodás vagy a fogágy betegségei okolhatók. A WHO által 32 ország bevonásával végzett felmérés szerint Magyarország a 29. helyen áll a fogszuvasodás elterjedtségét tekintve.
A fogszuvasodás a kemény fogszövetek helyrehozhatatlan károsodása, amely a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődik. A fogszuvasodás akkor alakul ki, ha a fogak ásványianyag tartalmát kioldó tényezők túlsúlyba kerülnek az ásványi anyagokat termelő folyamatokkal szemben, vagyis egy felborult egyensúlyról van szó.
A fogak egészségének megőrzésének fontos tényezője az intenzív rágás. A rágás során fokozódik a nyálelválasztás, ami véd a szuvasodást előidéző baktériumokkal szemben.
A nyál antimikrobiális hatású, így véd a szájban lévő kórokozókkal szemben, gátolja a szájban előforduló baktériumok növekedését és szaporodását. A rágás során termelődő nyál egyaránt tisztítja és bevonja a fogakat. A nyálnak szerepe van a száj megfelelő pH értékének a fenntartásában, ez azért fontos, mert a szénhidrátok lebontása következtében kialakuló savas közeg kártékonyan hat a fogzománcra.
A nyál a megfelelő emésztéshez is szükséges, bevonja és könnyebben nyelhetővé teszi a táplálékot, emellett emésztőenzimeket is tartalmaz, ezért fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszert jól megrágjuk, hiszen az emésztés már a szájban elkezdődik.
A rágás során a rostok dörzsölik a fogakat, így kevesebb ételmaradék rakódik le rájuk.
Ezen felül az intenzív rágás a fogínyre is jótékony hatást gyakorol
A rostdús élelmiszerek intenzívebb rágást igényelnek, köztük a gabonák is. Természetesen nem mindegy, hogy milyen formában fogyasztjuk a gabonákat. Ha szeretnénk tenni a fogazatunk egészségéért ne főzzük túl puhára őket. A tönkölybúzát vagy éppen a zabot, ha nem kásaként, pépesre főzve fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk intenzíven és hosszasan rágni, ami kedvező hatást vált ki a fogainkra és az ínyünkre nézve.
A mai rohanó világban előtérbe került a magas feldolgozottságú élelmiszerek fogyasztása, melyek legtöbb esetben kevesebb rágást igényelnek, ráadásul a cukortartalmuk is jellemzően magasabb a kelleténél.
Sári Daniella
Dietetikus
Okleveles élelmiszermérnök
